Lerántjuk a leplet az intelligensnek mondott fűtőfóliákról.

Megéri a fűtőfóliát vezérelt - éjszakai - árammal működtetni?

2018/02/04. - írta: fűtőfólia tévhitek

Amennyiben vezérelt árammal - köznyelvben éjszakai áram - szeretné működtetni a betonaljzatba szerelt fűtőfóliáját, fontos, hogy több szempontra figyeljen mielőtt belevág a kiépítésébe. Nézzük számítások szerint mennyibe kerülhet és mire kell még figyelni a beruházás megkezdése előtt.

Mekkora teljesítményű legyen a padlófűtés?

Nézzük meg, hány wattot kell beépíteni négyzetméterenként egy épületbe 2018-ban?

A jelenleg érvényes előírásoknak éppen megfelelő családi házak négyzetméterenként 40-50 watt fűtési teljesítményt igényelnek, tehát ekkora teljesítményű hőleadót kell négyzetméterenként beépíteni direkt elektromos fűtésnél.

Amennyiben csúcskizárt árammal kívánjuk megoldani a táplálást (a részleteket később), akkor figyelembe kell venni azt a tényt, hogy a 24 órából 8 órában áll rendelkezésre a vezérelt áram. Ebből az következik, hogy meg kell háromszorozni az elektromos potenciált, ez esetben a padló alá nem 40-50 wattot, hanem 120-150 watt teljesítményű fűtőkábelt vagy fűtőfóliát kell beépíteni négyzetméterenként.

Beruházási költségek

Az elektromos ellátó hálózatot a háromszoros áramértékre kell méretezni, ennek lesz többletköltsége.
Ha egy 100 nm-es épületről beszélünk, akkor 5 kW -os fűtési igény ellátásához 15 kW-os villamos lekötést kell biztosítani a padlóba beépülő háromszoros teljesítmény ellátásához.

Mivel 32 amper jár alanyi jogon a B tarifánál is, ez a 10 kW többlet 44 amperes hálózatbővítési költséget jelent, ami 44 x 3600 + ÁFA = 201 168 Ft.
Az épület fűtési célú 15 kW-os villamos hálózatának kiépítése is vélelmezhetően legalább 200 000 Ft, bár ez inkább alacsony becslés.
Tehát ennek az extrém villamos energiaigénynek a kiépítése az épület méreteinek függvényében 4-500 000 Ft-ba kerül. 
Ezt a kalkulációt azért tartottuk fontosnak végig számolni, mert ezzel általában nem számolnak az építtetők.

Padlófűtés, betontömeg, és hőingadozás

A 100 nm-es épület 10 cm-es padló alatti betontömegének hőmérséklet-változásait érdemes végigszámolni!
Ez a betonmennyiség 10 m3 térfogatú, súlya közelítőleg 22 tonna. A beton fajhője 0,9 kJ/kgK.
A csúcskizárt áram nélküli órákra 8 óra x 10 kW energiamennyiséget kell betárazni a betonba méretezési állapotban (-13 °C külső hőmérséklet esetén), vagyis 80 kWh-t. A 80 kWh x 3,6 x 1000 = 288 000 kJ.
Ennek hatására 288 000 kJ/22 000 kg x 0,9 kJ/kgK = 11,8 °C lesz a padló alatti betontömeg hőmérséklet növekedése.

A padlófelületen lévő greslap vagy parketta felületi hőmérséklete az előzőek szerint 10-12 °C-os hőmérsékletváltozások közt (pl. 20-32 °C között) fog ingadozni!

Egy olyan helyiségben (és a lakás legtöbb része ilyen), ahol 22 °C-os hőmérsékletet szeretnénk tartani, ott vajon hogyan fog alakulni a szobahőmérséklet ilyen mértékben változó hőmérsékletű padlónál?
Talán nem tévedünk nagyot, ha azt vélelmezzük, hogy a helyiség-hőmérséklet 18 és 28°C közt fog ingadozni, ráadásul a legmelegebb alvásidőben lesz, reggel 5-6 óra körül.

Ezek a vélelmezett ingadozások a leghidegebb időjárásnál fognak előfordulni. A tél döntő hányadában 0 fok körüli a külső hőmérséklet, akkor el fog feleződni az ingadozás, 20-26 fok közt lesz az épület belső hőmérséklete, és a leghidegebb továbbra is az otthoni legmagasabb aktivitás idején lesz, este 6-tól éjfélig. A mai kor technikájának megfelelően egy szoba hőmérsékletét +/- 0,2 K (°C) eltéréssel (hiszterézis) „illik” tartani, a több fokos ingadozások igen alacsony komfort szintet okoznak, ráadásul nem is energiatakarékos ez az ingadozás.

A hőmérséklet-ingadozás hatásai a padlószerkezetre

További kérdésekről is érdemes szót ejteni:

– Hogyan fogja viselni a szerelőbeton a napon belüli nagymértékű hőmérséklet-változást?
– Melyik padlóburkoló anyag visel el ilyen mértékű hőmozgást?
– Milyen repedezések várhatóak a greslapoknál? A fugázó anyagok kipergése is valószínűsíthető.
– Dilatációs repedések vajon lesznek?
– Hogyan lesz vezérelve az épület belső hőmérséklete? Szobatermosztátokkal? És milyen értékre lesz beállítva? 28 fokra, hogy délután is legyen 22 fok??? Hol lenne itt figyelembe véve a külső hőmérséklet, ami alapvetően meghatározza a fűtési energiaigényt?
– Mi történik akkor, ha a következő nap reggelén erős felmelegedés történik? Be van tárolva az épületbe a hidegebb időhöz tartozó fűtőenergia, felmelegedéskor 30 fok is előfordulhat az épületben. Mi ilyenkor a teendő? Ki kell engedni a felesleges meleget az ablakokon? Az nem túl gazdaságos!
– A padló hőmérséklete időszakonként meghaladja az egészségügyi határértéket!

És akkor a konklúzió

Összességében lesz a fenti módon megépített fűtésnél egy vezérelhetetlen, soha pontos értéket tartani nem tudó fűtési rendszerünk. Éppen olyan szélsőséges hőmérsékletekkel, mint egy cserépkályhás fűtésnél a múltban.
Az hozzátartozik a teljes igazsághoz, hogy a hőmérsékleti kilengések arányosak lesznek az épület minőségével: minél kisebb a hőveszteség, annál kisebbek lesznek a hőmérsékleti lengések. Egy passzívház esetén már egészen elfogadható mértékű is lehet a hőmérsékleti diszkomfort. De egy igazi passzívház megépítése nem lehetséges piaci átlagáron.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://futofolia.blog.hu/api/trackback/id/tr4313633340

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása